45. Fejezet

-Milyen játékot?-ordítottam sírva az emberre.
Ő ekkor felnézett és megláttam arcát. Bár ne láttam volna meg. Gondolom mindenki ismeri a Fűrész c. siker sorozatot. Az abban a sorozatban játszó idős ember állt előttem.
-Ez nem lehet igaz. Nem hiszem el. Az nem csak egy film? Nem lehet igaz-ismételgettem.
-Az volt, de aztán hozzászoktam a filmben játszott szerepemhez. De veled kegyes leszek. Választhatsz a 2. részben feltűnt "feladatok közül"
-Nem választok te szemét. Engedj el mind kettőnket. Semmit se tettük, amiért ide kellett jutnunk. Engeeedj eeel.
-Ha megcsinálod a feladatot mindenképpen..



Belementem... Nem volt más választás. Justinért bármit. Ha ez az ára akkor ez. Nem érdekel. Tudom, hogy megtudom csinálni a feladatot. Ha ügyesen csinálom nem is fog annyira fájni. Bár a lelkem mélyén tudtam, hogy csak áltatom magam és az előbbi mondatból semmi sem igaz. Ha túl is élem, szörnyen fog fájni..
-Vigyétek fiúk és tegyétek a dolgotokat.-hallottam a parancsot..
-Értettük uram..
Azzal a bengák megfogtak és egy védtelennek tűnő szobába vittek.. A szoba közepén, de a hátsó falhoz közel egy TV volt elhelyezve.
-Nem.. Ugye neeem?-kiáltoztam és próbáltam kiszabadulni a láncok közül.
A TV akarom ellenére is bekapcsolt.. Hogy ki volt benne? Természetesen Justin.. Már felkelt.. Kereste a jól szigetelt szobából való menekülő utat. Valószínűleg ő nem lát engem.. Nem érdekel. Megcsinálom érte♥

A padló ketté nyílt. A TV újra bekapcsolt és justint mutatta.
-Ezért kell küzdened, te kis ribanc! megértetted?-kérdezte az egyik.
Én csak bólogattam a sírás közepette, de ekkor rám ordított..
-Válaszolj!
-Igen!!
Ekkor hirtelen mozdulattal belelöktek. Jobban fájt, mint hittem és gondoltam. De nem érdekelt semmi. A két nigga kiment és magamra hagyott...
Én csak túrtam és kerestem a kulcsot, amivel kinyitom Justin szobáját.

Már vagy negyed órája túrtam a tűk között de semmi. Ekkor feladtam az egészet és belecsaptam a tűkbe. Tudjátok úgy, amikor durcás az ember és maga elé csap. A legjobb dolog amit csak tehettem. Ekkor egy hideg fém tárgyat éreztem a kezemnél.

-Nem hiszem el! -kiáltottam fel.

-Megvaaaan.

ismét sírtam vagy talán még mindig.. A talált kulcsot kidobtam a padlóra és kimásztam. Azt hittem ez a legkönnyebb része lesz már. De ez volt talán a legnehezebb. Ahol a sok tű belém hatolt ott bizony rendesen belém szúródott. A testem egészen felületét vágások borították így bármelyikre is fájdalmas volt rátámaszkodni. 

De valahogy még is sikerült. Vagy 30 percig atrakcióztam mire kijutottam. De mozdulni sem tudtam. Hirtelen minden erőmet elvesztettem. Kezdte az agyam felmondani a szolgálatot, de ekkor hirtelen az ajtó kinyílt. Justint lökték be rajta. Utolsó erőmből nevét kiáltottam:

-JUUUSTIIIIIN-majd elvesztettem eszméletem..

Istenem,  komolyan nem értelek titeket. Megint 8 komit hoztatok gyakorlatilag 1 nap alatt. Az előző részhez 4 vagy 5 nap alatt 4et. Nem értem mi van veletek, de nagyon imádlak titeket. Most ma megjött az ihlet. Mindkét blogba egész jó részt írtam szerintem. Remélem örömmel olvassátok és várjátok a kövit. Amint lesz 6-7 komi jön is a következőő♥